8. A magyar püspökségek alakulása Szt. István király idejétől

 

   Szent István király tíz püspökséget alapított:

        /Lásd a korábbi oldalakon a XI. századi egyházmegyék elhelyezkadését!/

 Esztergomi érsekség / érseke az ország prímása /

     Területe magában foglalta a régi Nyitrai püspökséget is. Idetartozott a Dunától Északra a Felvidék teljes nyugati része; melyet Keleten az Egri püspökség területe határolt, a későbbi Sáros, Borsod, Heves megyék nyugati határvonalán.

Győri püspökség

        Vas, Sopron, Moson, Győr, Komárom megyék területén.

Veszprémi püspökség

        A Dunától Délre: Komárom egy része, Esztergom, Pilis vármegyék területe, Fejér megye dunántúli része, Veszprém, Zala, Somogy vármegyék területe.

Pécsi püspökség

         Tolna és Baranya, Valkó és Pozsega megyék területe.

Váci püspökség

         Pest, Szolnok, Csongrád és Fejér megyének a Duna-Tisza közé eső része, s a solti rész.

Egri püspökség

         A Felvidéknek az Esztergomi püspökség egyházmegyéjétől Keletre eső része, Máramaros területe, a Nyírség, Szatmár nyugati határáig. Déli határa a szolnoki sószállító út volt, nyugati határa a Váci püspökség egyházmegyéje.

Kalocsa-Bácsi püspökség

        Még Szent István király idejében érseki rangra emelkedett. A Duna-Tisza közének a váci egyházmegyétől Délre eső része, s Szerém.

Csanádi püspökség

        Csanád, Arad, Keve, Temes, Krassó és Torontál/Akkor Sebesi kerület./területe.

Bihari / Nagyváradi/ püspökség

          A váci egyházmegyétől Keletre, az egritől Délre, a csanáditól Északra, Erdély nyugati határáig.

Erdélyi püspökség

       Egész Erdély. Székhelye Gyulafehérvár.

 

Később létesült püspökségek:

 Nyitrai püspökség

          Szent István király idején az esztergomi egyházmegye magában foglalta a régi Nyitrai püspökség területét is. II. Béla idejéig itt csak prépostság volt. A Nyitrai püspökséget II. Béla alapította. A nyitrai püspök neve először 1133-ban jelenik meg az írásokban: I. Miklós volt ekkor a püspök. A II. Béla alapította püspökséget II. Géza és I. Lajos is megajándékozta. Területe Nyitra vármegye kis részére és egész Trencsén vármegyére terjedt ki.

 Zágrábi püspökség

          A szlavón vármegyék területén alakult, mikor már a megyei közigazgatás is kifejlődött a területen. 

 Szerémi püspökség

        Alapítása 1229. január 20. II. Endre király kérelmére alapította a pápa Szent Ireneusnak, /magyarul Ernye / tiszteletére, ki hajdan a római időkben  a régi , Syrmiumnak püspöke volt; és Diocletian császár alatt vértanuságot szenvedett.

        Az új püspök székhelye az alapításkor Bánmonostora lett. Az új püspök fennhatósága kiterjedt a Száván túli magyar területekre is, az úgynevezett „Külső Szerémségre is”, melyek korábban, és részben továbbra is, a kétes, közvetlenül a pápa alá tartozó belgrádi és berencsi bolgár püspökök alá tartoztak.

 Besztercebányai püspökség

         1776-ban alapította Mária Terézia, s Jezsuita jószágokból ajándékozta meg. Területét ekkor kiterjesztette Túróc és Zólyom vármegyék területére, valamint Bars és Nyitra egy kis részére.

 Székesfehérvári püspökség

         1773-ban lett püspökség, Mária Terézia által, a régi Veszprémi Püspökség egyházmegyéjének területén.

 Szombathelyi püspökség

         A XIX. század közepén lett püspökség, a város korábban a győri püspöké volt. Területe Vas és Veszprém vármegyék területére került.

 Rozsnyói püspökség

          1776-ban állította fel Mária Terézia, az Egri püspökség egyházmegyéjének területén.

Idetartozott: Gömör, Torna vármegyék egész területe és Szepes, Nógrád, Abaúj és Zólyom megyék egyes részei.

 Kassai püspökség

          1804-ben állították fel, a régi Egri püspökség területéből kihasítva. Idetartozott: Abaúj, Sáros és Zemplén megyék területe.

 Szepesi püspökség

          1776-ban lett felállítva, az egri püspökségből kihasítva, Mária Terézia királynő által.

 Szatmári püspökség

          1804-ben alapították, szintén a régi Egri püspökség területén. Idetartozott: Szatmár, Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung vármegyék területe.

 Az Egri püspökség területén alapított püspökségek ezután, az 1804-ben érsekségi rangra emelt Egri érsekség alá tartoztak. 

                    

1900-ban Magyarországon ilyen volt a katolikus püspökségek területi elosztása:

   Esztergomi érsekség alatt:

 Besztercebányai püspökség         Bars, Hont, Nógrád, Túróc és Zólyom vármegyék területén.

Esztergomi püspökség

         Bars, Esztergom, Győr, Hont, Komárom, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Pozsony vármegyék területén.

 Győri püspökség

         Győr, Komárom, Moson és Sopron vármegyék területén.

 Nyitrai püspökség

        Nyitra és Trencsén vármegyék területén.

 Pécsi püspökség

        Baranya, Somogy és Tolna vármegyék területén.

 Székesfehérvári püspökség

        Fejér és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék területén.

 Váci püspökség

         Csongrád, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék területén.

 Veszprémi püspökség

          Somogy és Veszprém vármegyék területén.

     Szombathelyi püspökség

          Vas és Veszprém vármegyék területén.

      Az Esztergomi érsekség érseke, Magyarország prímása, vagyis a magyar katolikus egyház feje. Bizonyos kérdésekben az összes püspök felett áll. /Az esztergomi érsekek a hajdankorban fő és titkos kancellárjai voltak a királynak, de címet illetően még később, a XIX. században is. III. Károly király címadománya folytán a minderkori érsekprímás egyben a Római Szent Birodalom Hercege is./        A XX. század eseményei folytán, minthogy a Felvidéket Magyarország elveszítette, az esztergomi érsek joghatósága alá csak a magyarországi rész tartozik: tehát a dunántúli egyházmegyék: a győri, szombathelyi, veszprémi, székesfehérvári és pécsi, a Dunától Keletre a váci egyházmegye és a görög katolikus hajdú-dorogi egyházmegye, valamint a miskolci adminisztratúra. Az 1987-es állapot szerint az érseknek egyházmegyéje is van, ez az esztergomi főegyházmegye, amely 17 esperesi kerületben 153 plébániát foglal magában.

1990 után, az új felosztásban ez az esztergom-budapesti egyházmegye.

 

Kalocsai érsekség területén:

 Erdélyi püspökség

        Alsó-Fehér, Beszterce-Naszód, Brassó, Csík, Fogaras, Háromszék, Hunyad, Kis-Küküllő, Kolozs, Maros-Torda, Nagy-Küküllő, Szabolcs, Szeben, Szolnok-Doboka, Torda-Aranyos és Udvarhely vármegyék területén.

Kalocsai püspökség

         Bács-Bodrog, Csongrád és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék területén. / Régen Szerém is idetartozott!/

 Nagyváradi püspökség

          Békés, Bihar, Hajdú, Szabolcs és Szilágy vármegyék területén.

 Csanádi püspökség

          Csanád, Arad, Temes, Torontál, Krassó-Szörény vármegyék területén.

     A csanádi püspökséget Szent István király alapította. Trianon után a neve: Szeged-Csanádi püspökség.    

    A határokon túli területek Trianon után már nem tartoznak a kalocsai érsek alá.

  

Egri érsekség területén:

 Egri püspökség

          Abaúj-Torna, Borsod, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs vármegyék területén.       

 

Kassai püspökség

           Abaúj-Torna, Sáros és Zemplén vármegyék területén.

 Rozsnyói püspökség

           Abaúj-Torna, Gömör-Kishont, Nógrád és Szepes vármegyék területén.

 Szatmári püspökség

           Bereg, Máramaros, Szabolcs, Szatmár, Ugocsa és Ung vármegyék területén.

 Szepesi püspökség

           Árva, Liptó és Szepes vármegyék területén.

      Az egri püspökséget Szent István király alapította. 1804-ben emelték érsekséggé. Az érsek ekkor az egri püspökség területén alapított új püspökségek érseke lett. /Érsek= archiepiszkóp = főpüspök, öregpüspök!/ Saját püspökségén kívül ma egyetlen egyházmegye sem tartozik az érsek joghatósága alá, mert területei Trianon után elvesztek. Azonban területét nézve, ma a XXI. század legelején, az ország legnagyobb egyházmegyéje. / Kb. nyolcszor akkora, mint az esztergomi egyházmegye, melynek területei szintén a határon túlra kerültek a trianoni békeszerződés után!/ 1987-ben 43 esperesi kerületben 438 plébániája volt.

 

     1948-ban a katolikus egyház elveszítette előjogait, intézményeit és birtokait, és a többi felekezettel egyenrangúvá nyilvánították.

     1950-ben, miután már a református és az evangélikus egyház megegyezett az akkori magyar állammal, harmadikként a katolikus egyház is megegyezett az államhatalommal.

     Ezt 1964-ben egy részleges megállapodás követte, mely szabályozta a katolikus egyház életét.

     Az 1987-es állapot szerint a magyarországi katolikus egyházszervezet felosztása a következő:

Van három érsekség: Esztergom, Kalocsa, Eger, és tizenegy püspökség: Eger, Esztergom, Győr Hajdú-Dorog / bizánci szertartású/, Kalocsa, Pécs, Szeged-Csanád, Székesfehérvár, Szombathely, Vác és Veszprém.

     Könyvünk írásakor, a 2007. évben már a veszprémi egyházmegye területén, Somogyban is, új egyházmegyét találunk, ez a Kaposvári püspökség, mely az érseki rangra emelt veszprémi érsek alá tartozik.

Keresd: Lehoczky Józseftől: Magyar Lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve! - Ezen a weboldalon lévő anyag az említett könyv kiegészítése. Keresd a könyvet!

Kiadó: Novum Publishing - Ausztria-Neckenmark

Honlap: www.novumpocket.com

Könyvről bővebb: http://novella-vers.hupont.hu/

Írj egy emailt a kiado@novumpocket.com címre és rendeld meg a fenti könyvet!, mely 555. oldalas, ára: 4570Ft + szállítási költség, mely Magyarországon belül 1080 Ft, határon túl 2870 Ft! Írj egy megrendelést a kiado@novumpocket.com címre, rendeld meg,- az általad megadott címre elküldjük a számlát,- az átutalásod után kb. egy hét múlva megkapod a könyvet! - Átutalás nemcsak banki úton, hanem postai csekken is megoldható! Keresd! Rendeld meg! Nem maradhat ki a könyvtáradból!

Oldal: A magyar püspökségek alakulása Szt. István király idejétől
MAGYARORSZÁG VÁRMEGYÉI ÉS EGYHÁZMEGYÉI AZ ÁLLAMALAPÍTÁS KORÁTÓL - © 2008 - 2024 - magyarvarmegyek.hupont.hu

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat